Fellinger Károly versei

BEHATOLÁS

János álmában azon veszi észre
magát, hogy épp felhúzza az ébresztőóráját,
melyet Julitól kapott a
szülinapjára, az óra sietett
vagy húsz percet, de máig halogatja
a pontos idő beállítását, bár
Juli túl van már hét határon, összeszűrte
a levet bajszos főnökével,
aki meg nem vált be alattvalónak,
így hát Jánosnak még ma döntenie
kell, ez a legmegfelelőbb alkalom,
még mielőtt csakugyan felébredne.

*

HA ÚGY VESSZÜK

János és Juli egymástól függetlenül,
persze hogy ugyanazon a ketteságyon,
azt álmodták, hogy földönfutókká váltak,
valakik leemelték pénzüket a bankszámlájukról,
először Juli mesélte
el Jánosnak a történteket, miközben
kilengett jobbra meg balra, elveszítve
egyensúlyát, hiába veregette vállon
az asztmás szél, úgy nézett ki, mint akinek
nagy kő eshetett le a szívéről és pont
a teremtő lábujjára, aki így most
megdobálhatja őket paradicsommal.

*

NAGYÍTÁS

János elesett ember benyomását
kelti, amikor Julit keltegeti,
Julit, aki mély álmában diót szed
a halálnak, hadd lakjon jól vele, csak
nehogy rossz legyen a dió belseje,
mert az baljós jel errefelé, végén
majd még kiharangoznak valakit, és
ébredezve szegény leesik a fáról,
nagyot nyekken Juli, nyakát töri, ez
ám a buli, elhagyva hűtlenül a
halált, ahogy a nagy szemét kinyitja,
visszabújik a meleg dunyha alá
diómintás pizsamafelsőjében.

*A versek a költő Külön bejárat című kötetében jelentek meg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük