Iványi Mónika: lázár ébresztése

félek már nem tart sokáig
melegen az ágy
tested nyirkos
hajnali föld
felfelé törekszik belőle minden
kukacok férgek
nyüzsögnek benne
bennük születsz majd újjá
homlokod barázdált idegen táj
ujjad vékony üvegsíp
szádhoz emeled
halk nyöszörgés hallik amitől
hímzett takaródon kibomlanak
a szálak
és elhervadnak a virágok
a szirmok alól
egy árny kúszik
mellkasodra
magához ölel
majd mozdulatlan vár míg
altatót dúdolok neked
a kígyóról aki halál akart lenni
a halálról aki kígyóbőrbe bújik
és mocsarat kever az égkék szemekbe
az ölelés egyre szorosabb
zihálsz
csend van
esni kezd
egy riadt lepke száll kézfejemre
ébredj
meg se hallod
ébredj
az utolsó szó jogán
lázárnak keresztellek el

A képen a következők lehetnek: túra/szabadtéri és természet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük