Lackfi János: Szeretek a Szentháromsággal táncolni

Szeretek a Szentháromsággal táncolni,
csak behunyom a szemem,
összekapaszkodunk férfiasan,
váll a vállhoz,
és már forgunk is körbe,
moldvai zenére.
Jézus félölelése egyik felől,
másik oldalon az Atya,
busa, göndörös, szakállas,
mákoshajú, idősebb, erős férfi,
szemben a Szentlélek,
kecses indiánfiú,
döng meztelen talpunk alatt
a Balaton-parti gyep.
Nem kell félni,
nőknek biztos inkább
anyás asszony lesz az Úr,
és fiús indiánlány a Lélek,
Jézus pedig amúgy is
úgy nézett a nőkre,
mint gyengéd, védelmező bátyjuk,
ja, és a népzene se kötelező tartozék,
biztosan bírják a gospelt,
a bluest vagy a reggae-t.
Nyilván még a szintipopot is
megemésztik valahogy.
Ahogy forgunk szilajul,
szólok nekik ijedten,
vigyázzanak,
sörösüveg-szilánkok
vannak a földön,
nehogy megsebezze a talpuk.
Csak nevetnek, á, nem árt az,
és tényleg, rálépnek, tapossák,
kutyabajuk.
Mikor kérdezem,
mégis mi ez az üvegcserép,
felelik, az a bűn,
de míg forgok a tánccal,
az én talpamat se sértheti fel.

Forrás: https://www.facebook.com/pg/lackfi/posts/?ref=page_internal

©Csikós György – Filozófia

Vélemény, hozzászólás?