Sitku Róbert: Mi ez a csend?

– Tímeának –

Mi ez a csend, ez az édes csend,
mit nem vallatok, csak hallgatok,
s ha nem téblábolok gyerekként,
úgy megnyílik, mint az ablakok.

Mi ez a csend, amit sejtek már,
mióta eszmélni van okom;
hogy honnan jöttem, merre megyek
és valóban kihez tartozom.

Mi ez a csend, ami úgy szeret,
hogy szégyellem tőle önmagam,
és nevetséges az életem,
ha megnézem benne őt, magam.

Mi ez a csend, ami elmesél,
kitakar, felfed – s az ítélet:
a józan ész szava lelkedből-
hogy megmutassa az ittléted.

Mi ez a csend, ami úgy nevet,
hogy a múltat a múltba űzi,
a jelent könnyedén éli meg
és a jövővel összefűzi.

*Első közlés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük