Novák Imre: Emlékeink

Gondolom, nem vagyok egyedül, hogy régóta izgat II. Rákóczi Ferenc, a fejedelem alakja, sorsa. Rodostói száműzetése gyerekkorom óta foglalkoztat, és Mikes Kelemennel különleges viszonyba kerülhettem, hiszen ő írta meg, hogy bekövetkezett az, amitől mindenki tartott. Tanárként aztán megismerhettem, hogy Rákóczi egyszerre volt szerethető és ellenérzéseket kiváltó alak.

Rákóczi származásából fakadt Habsburg-ellenessége. Anyai nagyapját, Zrínyi Pétert kivégezték. Nevelőapja, Thököly Imre lázadó kurucvezér, szívesen barátkozott a törökkel, és egy velük való vazallus állam létrehozásán dolgozott.

Születési helye Borsi. Sátoraljaújhelytől 3 km-re keletre, a szlovák-magyar határ mellett, az Alföldön, a Bodrog jobb partján, a Zempléni-hegység déli lábánál található egykori Rákóczi birtokon fekszik. Nevét egy Bors nevű személyről kapta. A bors ótörök szó, jelentése: erős. A mai község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A 8. századból is találtak itt temetkezéseket, melyeket szlovák kutatók korai szláv síroknak tartanak.

A Rákóczi-várkastélyt Hennyey Miklós ónodi, majd később füzéri várnagy, Perényi Gábor familiárisa építette. Perényitől a birtokadományt 1559-ben kapta, amelyet Miksa császár 1563-ban erősített meg. Hennyey Miklóst I. Miksa király német-római császár koronázásakor negyedmagával aranysarkantyús vitézzé ütötték. Hennyey részt vett Szigetvár 1556-os sikeres megvédésében, halálát 1566-ban régi barátja és sógora mellett a gyulai vár ostroma során lelte. Első felesége Dombay Anna (Werbőczy István unokája) 1564-ben hunyhatott el. Leányukat, Hennyey Margitot 1566-1567. körül vehette feleségül Zeleméri Kamarás Miklós, az egri hős, Dobó István unokaöccse. A borsi udvarházat 1568. és 1579. közt átépítette. A 2006 telén végzett felújítások alapján feltételezhetjük, hogy a kastély előzményeként már állott itt épület.

Zeleméri Kamarás Miklós lányának házasságával került a kastély előbb Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé

A kastély első írásos említése 1593-ból maradt fenn castellum megjelöléssel.  1638-ra az épületet bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugat felé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória.

A kastély mennyezetei „aranyos gombosak”, míves kiképzésűek. A nagypalota mellett nyílt az Úrfiak palotája – a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája volt.

1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, de erről kevés forrás szól. I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta.

1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben itt szállt meg, így a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. Születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett.

1684-ben a magyargyűlöletéről hírhedt Kollonich Ignácz jezsuitáinak és a labancoknak kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. 1688-ban a rebellisek Thököly seregeinek maradványaként martalóc szabadcsapatok felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt. 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastély még romos állapotban volt, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni.

Napjainkban felújításra vár az ősi fészek. A csupasz falak közt kicsinyke kiállítás látható, amit egy helyi lakos állított össze a Fejedelem iránti rajongásból. Ő vezeti körbe az odavetődő turistákat, és bíztatja őket, hogy nemsokára a magyar állam pénzén megújul a vár, és lesz hely a leendő magyar gyerekeknek, akiket ő már nagyon vár. Nem mintha nagy baj lenne a szlovákokkal vagy a zsidókkal, de azért mégis. Tárlatvezetése során nagyobb szerepet kapnak a mítoszok, legendák, vágyak, mint a tények.

Térjünk vissza a Fejedelem életútjához. A fiatal Rákóczi Bécsben igazi aranyifjú lett. Hajnalig mulatott, délig aludt, aztán este folytatta az ivást. Az sem nagyon zavarta, hogy megnősült, fényes palotát vittek az osztrák fővárosban 120 szolgával, testőrökkel. Tellett miből. Nyolc megyében voltak birtokai Magyarországon, s mikor hazajött Bercsényivel, látta, hogy milyen drámai a helyzet, mert a nép nyomorban él. Úgy gondolták, hogy mindenért az osztrákok a felelősek.

XIV. Lajossal támogatást várta, de ő is a bécsújhelyi börtönig jutott, amelyben nagyapja és nagybátyja ült. Jobbnak látta, ha megszökik. Lengyelországba ment. A kor híresen szép asszonya ágyában kötött ki. Persze a férfiúi hűség az más, mint a politizálás. Válaszút elé került újra. Választania kellett, hogy lengyel király legyen vagy magyar népvezér. Az utóbbi lett belőle, a francia király anyagi támogatásával sereget toborzott és meg sem állt az Alföldön egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig, hiszen neki a magyar királyi udvar fényessége volt a legfontosabb. Aztán se a francia, se az orosz szövetség nem jött létre.

1711-ben elmenekült az országból, és ő is abban bízott, mint Kossuth, hogy segítséget hoz, de az ausztriai járom alóli megszabadulás céljához nem talált támogatókat. Anna angol királynő nem engedte, hogy brit földre lépjen. Egyes történészek szerint nemesi mozgalom helyett parasztfelkelés lett, egy igazi polgárháború, ami nem is zárult tisztes békével.

A falunak csak református temploma van, mely nagyon régi s építési ideje ismeretlen. A község több ízben elpusztult; 1865-ben egészen leégett, legutóbb pedig 1905-ben égett porrá.

A régió magán viseli a történelem viszontagságának nyomait.  A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. A második világháború után a falu magyar lakosságának egy részét áttelepítették Magyarországra, helyükre szlovákok települtek.

Felhasznált irodalom:
Rákóczi Ferenc Vallomások, emlékiratok
ifj. Barta János A kétfejű sas árnyékában
Börcsök Mária Kettészakadt Magyarország

*Első közlés