Smelka Sándor: Pécs

Ha nő volnál, szerelmes lennék beléd. Fűnek-fának mutogatnám a fényképed: látjátok ezt a fekvést, látjátok ezeket a homlokzatokat? És milyen fiatalos, kétszáz évet simán letagadhatna a korából.

Ha nő volnál, nyári estéken a Király utcában boroznánk, és ahogy elmerülnék a szemedbe, csak dadogni tudnék: de jó itt… de jó veled… de jó, dejó, dejó…

Ha nő volnál, csak úgy kiülnék egy mecseki padra. Ücsörögnénk a lusta őszi napsütésben. Te duruzsolnál, beszélnél valami lényegtelen csacskaságról, én pedig hallgatnálak és fognám a kezed.

Ha nő volnál, néha egymás idegeinkre mennénk. Például a bevásárlások alkalmával, vagy amikor a dugóban ülünk fáradt nyári délután vagy buszvárás közben a forró aszfalton.

Ha nő volnál, veszekednénk, felemlegetném az osztrák-magyar anyádat, a török nagyanyádat és a római dédanyádat. Még azt a hülye kelta idiótát is elátkoznám, aki egyszer csak kitalálta, milyen jó ötlet lenne várat építeni a Jakab-hegyre. Direkt felhajtva hagynám az ülődeszkát, este csak azért is, dafke, meccset néznénk.

Ha nő volnál, flörtölgetnék. Például Kaposvárral. Vagy ha féltékenyebbé szeretnélek tenni, akkor Kiskunfélegyházával, és ekkor úgy rapliznál esténként, de úgy! Kiabálnál velem: hogy állhatok össze egy ilyen kis lapos várossal, bezzeg neked micsoda hegyeid vannak.

Ha nő volnál, kibékülnénk. Meglepnélek valami csekélységgel, virággal, csokival, mozival. Elkerülő úttal. Ipari parkkal (bár a meglévőket se használod).

Ha nő volnál, csak úgy kiülnék egy mecseki padra, te duruzsolnál, csacskaságról beszélnél, én pedig csak néznélek, és némán fognám a kezed.

*Első közlés

1 hozzászólás

  1. Nyugodtan udvarolhatsz neki. Olyan szép, hogy tutira Nő! 🙂 Kedves írás, szerettem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük