Márkus László: (rovás)írás

írásban rovom meg magam
mert én is csak  bénán bégetek
ahelyett hogy virtuális lovaim
bájtokból kovácsolt
harci szekérbe fogva
harsány hiúságom
fekáliába mártott nyilaival
vaktában lődözve
rontannék vélt és valós elleneim
szekértáboraira
hisz oly bő a választék
majd
a hasonszőrűek tüzénél
kétes dicsőségek garmadát hazudva
megénekelném hőstetteim
belesimulnék a hőzöngő tömegbe
n e m
csak ülök itt szárnyaszegetten
s némán szagolgatom
az egyre mérgezőbb ájert
mi félelemtől bűzlő kortársaim
mosdatlan beszédéből párolog

  1. 04. 07.

*Első közlés

1 hozzászólás

Comments are closed.