Kelár György versei

Így jöttem

Nyóckeres földszintes
házban laktak anyámék,
szoba konyha,
víz az udvaron
én bent a melegben,
anyám méhében.

Közeli szülési fájdalmában
anyám, még felmosta a konyhát,
– Gyurika várj még- mondogatta.
Apám a katonaságon,
kiképzésen.
Haza mindenek előtt.

Kisétáltunk a Szigony utcán
az Üllői úti klinikához.
Ebéd után valamikor felsírtam.
Azóta is többször.

*

Lépteim

Macskaköves udvaron,
nyócker utcáin
kezdtem lépteimet.
Anyámmal kimentünk
a Teleki téri piacra,
jó a falusi csirke.

Baross utcai kapuban
vas sárkány köszöntött,
mesék szövődtek szívemben.
Nagy ez az én kis világom.
Aquarell festők
fényt szőttek képeikbe.

Asztalunkra virág került.
Sparheltben forgáccsal tüzeltünk,
májkrémet ettünk,
mindenünk megvolt.

*

Játszottunk

Pap téren játszottunk,
mérleghinta, mászóka,
láncos hintából
ugráltunk ki a homokba.
Pap házakban bújócskáztuk,
a csősz vigyázott ránk.

Koszurú utcai ostyásnál
vettünk selejt tölcsért,
fagyit pedig egygombócost
ötven fillérért.
Matinén az Otthon mozi
mindig tele volt.

Snúrozás, bikázás, csapágyas
farollerek.
Aztán jött a jeges,
kiabálta, – jeeeeget vegyenek!

*Első közlés