régóta tartottam a villámlástól először Visegrádon szakadt szét a gyerekkor fölött a dörgést zápor kísérte az eső ezüstös nemesacél a fényjáték erejét a szomszédos hegyek visszhangozták remegett az ablakkeret kövéren esett le minden csepp de elkeskenyedett a föld közelében nyelték el őket a sártölcsérek és később is hányszor szinte márTovább…