nem zümmög a légy a holnap hálószobájában abbamarad az évek újrahasznosított papírzörgése az asszony hamarosan megkísérli átállítani életkorának napóráját rokonságát megtartja a tárgyakkal elfeledett fogalmakat szótároz erőt merít eljövendő napok csalárd ígéretéből körbeveszi a cáfolhatatlan hit hogy a szavakon túl is létezik lehajtott fejjel jár akár az idegenek élete csupánTovább…

Délután a napi salakmennyiség e délután konténerében billeg dolgaim fölött nemsokára rám zuhan sietnem kell tehát menteni maradék álmaimat nem lesz nehéz soványkák már lötyög rajtuk ez a kedd is talán elhibáztam valamit ha fölismerném is mit és hol az már nem segíthet a belém- ágyazódott cselekvéssorok maradandó sérüléseket okoztakTovább…

Derekamat, nem a kezem kaptad el késő délután. Úgy csókoltál, összekoccant fogunk és nyelvembe haraptál. Haraptad a nyelvem és a szám, közben gyűrted a ruhám, hiába vasaltam egész délután. Pár hajszál az ujjaid közt maradt, és kigombolódott végül a ruhám. Jobbnak láttam levenni, már úgyis összegyűrte a délután.Tovább…

Kicsit megroggyant az ég, szomszédommal az utcán arról beszélgetünk, hogy eső lesz, pedig csak az időjárás által fejezik ki az elemek hangulatukat, péntek délután…az ember vágyakozik a hétvégére (bár én holnap dolgozom), szóval bele tudunk szeretni a szombatba-vasárnapba, így lesznek szeretőink az órák: akiktől majd megszületnek percgyerekeink, az indiánok ilyenkorTovább…