Ok csillagok kihűlnek űrök hegedülnek verebek tyúkok elülnek varjak alszanak víz fölött állanak bőszárnyú ködök hallgatnak híves ördögök vizekben bálnák zenélnek hallatszik füttyös delfinének amíg vannak oktalan elélnek láva-ölelt lelkek kerekülnek mindenek helyre kerülnek csak a szerelem menekül meg * Napok ára láttuk a gonoszság torkát, felvágtuk az utolsó tortát.Tovább…
EURÓPA BELEHAL ABBA, AMI… az újjászületés volt a vég Itt van a világ ősze, a fa véres madarat hullat. Tél lesz, örökre magtalan, meddő és végleg tavasztalan. Isten rohadó gyümölcsben hemperget mindannyiunkat. Mert minden gyónást eltérgyepeltünk, minden szavunkat, ha igaz volt volna is visszavettünk, igazolás sosem volt a tettünk, csakTovább…
Cantata profana HÍD. AVATÁS (Széchenyi – Döbling, 1860. április 8., húsvét) papír behajtva, kézéllel lesimítva: zizzenés a szét-csukódó árnyban: zuhanás tudása a szárnyban. áradás emléke: árok. kékítő világba leszállok: merülök békítő iszappal szembe: kettévált ország ömlik szemembe. fölfordult hal hasa, befordult szemfehér: vékony telér bazalt-időben: forradalom a megviselt tüdőbenTovább…