esténként sírni hallom az erdőket a törzset eleresztik a gyökerek de a reccsenések összenőnek a kerek lombok is megérintik a felhőket a fák nem gyökereken állnak furcsa imbolygó lábakon a földet átjárja valami nevesincs fájdalom csönd ropog az ágakon egy folytatólagos rémálom az ébrenlét amikor az esőtől nedves fákat mégTovább…

–  Álmaimban, valahol, valamikor … –   Reggel 7 óra 14 perc. A félig leeresztett redőny mögött elég szürkés az ég. …Arra ébredtem, hogy azt álmodtam… Valahol, valamikor létszámleépítés miatt fölöslegesek listájára kerültem. Kirúgtak. Azaz nem teljesen. Átirányítottak valahova, valakihez. Elvégre mégis csak voltam, vagyok valaki. Egyetemi diplomámat a fiókbanTovább…