Így is lehet…. Ott ül. Magában, csendben a járdán. Fedetlen fővel, kalaptalan. Szemében mosoly, előtte árván, apróra váró kalapja van. Mellette papír, rá mottója írva : “Adtok nevetve, adhattok sírva. Lesz majd helyetek, ha mellém kerültök, kanalam már van, most villára gyűjtök. “ * Lépésenként Én nem. Te sem. MárTovább…

Madeleine ma kérlek ne hívj kollázs Petőcz András verseiből ne beszélj nekem arcod mindennapjairól megyek végig a kórház folyosóján mindig csak nyavalygok elbaltázott lehetőségekről szónokolok nem tudom elfeledni ahogy távoli helyen távoli idegen lények kikapcsolják a mobiltelefont Madeleine ma kérlek ne hívj különben is te egy ízletes sütemény vagy láttalakTovább…