„aki nem elégedett azzal, amije van, nem lenne elégedett azzal sem, amire vágyakozik.” (Szókratész) hagyjatok már a változással, inkább őrizném azt, ami van, szorongatott cseppnyi csendben, magam lennék csak magam nem akarok már megfelelni, bevállalni trendi kihívásokat, biokölest szopogatva mélyre szívni ismeretlen bölcs diktálta tanításokat hagyjatok már kicsit: csak úgyTovább…

bádog az aszfalt, nyálas a járda, fürkészett arcon a felismerés, fűtőtestre felrakott lábbal, sorsát látja az emlékezés ablakon cseppek, abban a látvány, vízezüst csendben barna az arc, tepsiben talált tisztító tűzben, almával töltött rétes-álarc ecetfa ázik, vizes a lombja, lámpafénynél csillog az ág, egy tócsában látlak, mintha csak hívnál, párkányonTovább…

Tegnap Petrit adtad a kezembe, „ez jó!” – mondtad, vagy csak gondoltad, a szemedből tudok olvasni! Ma reggel a konyhában készülődsz: „na, milyen?” – veted oda, csak úgy mellékesen. Pörögnek bennem a lehetséges témák, hova is illik a „na, milyen?”-re adható válasz. Meg van: „a Petri?” – kérdem, de tudom,Tovább…