Az emberéletnek legelején sötét anyaméhbe jutottam önhibámon kívül én,nyűtt szegény. Riogatott veszély ezernyi ottan, támadt szülőmre,s vele énfelém, pedig embernek csak magzatnyi voltam. Világra taszítva lettem szerény, okkal, mert sűrű lelencbe soroltan, ahol nem élni-halni volt erény. Tűrjenek ,gyűlöletbe igazoltam, verődtem-sose isten tenyerén, otthon találtam magam a bajokban. Korán ráébredtem:sorsomTovább…

Hetekkel később találtam meg fekete hajad. otthon. Otthagytad a kádban. A padlón. Ahogy aztán később csikorgott és ellenállt minden törlőrongynak, lassan megszoktad. Később, úton hazafelé azt írtad, a haza a legjobb helyek egyike. *Első közlés Veress Tamás: VárakozásTovább…

A hegyeim… A hegyeim pompás fekete mének… Szelek kantárján rugaszkodnak szélnek, Sarkallja őket füttyös éjszaka. A gyorsvonat most fényt villant a tájra. Feltűrt gallérú bő ballonkabátban a gondolat vacogva fut haza. A hegyeim pompás fekete mének, nekirohannak nyerítve az éjnek, patájuk zúzza félelmem jegét. Ablaknyi fényben lábujjhegyen állva, gyermekkorom dalaitTovább…

senki sem hagyja el otthonát hacsak nem az otthon egy cápa szája csak akkor rohansz a határhoz ha látod az egész város rohanni kezd csak akkor ha szomszédaid gyorsabban futnak mint te hogy tüdejüket kiköpve lélegzetük vérré fagy torkukon csak akkor ha a fiú akivel iskolába jártál s aki szédítőenTovább…

apa otthon hagyta a zöld kártyát éjfélre járt amikor a rendőr megállította az anyósülésen a kesztyűtartóba nyúltam volt ott egy tábla milka és elkezdtem enni míg a rendőr megnézte a jogsiját aztán jó étvágyat kívánt és elment éjfél volt nem is értettem hogy tudok ilyen későn csokit enni vagy csokitTovább…