Vogel Róbert versei

Ó Szent Tavasz
vasárnapi csipkés napsütésben
fagyos szolga szél
langy kitérőket tesz
korca férce
szősz színek
szaladnak mint rettenet
aprókat ugrik
úgy seprőz a tekintet
Ó Mennyei Nagy Fazék
igen éhes vagyok
kanálka zöld ez mind
szomjam is magam vagyok
Ó Szent Tavasz
csak lélegzet
hogy patakjaidban
elfolyok

*

szökött szép
karika jó
talált magad
ha tudnád
ha értenéd
csak szádat húznád
hogy zöldike kék
kökényke
vagy

*

vadvirágnyár
szellő hívta este
vonatom zakatol
zakatol egyre
Holdban csatakos
szirom arcom hulltan
homlokom ez az este
szótlan szép szavakkal
sötétlő takaróm
szerető Bakonyom
utolsóként dúdolom dalom
vadvirág nyár
szellő hívta este
vonatom zakatol
fekete
fekete
fekete

*Első közlés

https://m.blog.hu/ag/agarajz/postimage/interior_decoration_agarajz_1461870995.jpg

Lakberendezés © aga https://agarajz.blog.hu/