Filip Tamás: Az utca

Az utca hosszú.
Lágy kanyarokkal
kapaszkodik fölfelé.
Itt lent még az ősz
darazsai dongnak,
és édes gyümölcsökbe
harapunk mohón.

Itt még nyitva az ablak,
és ruhákat szárít
a meleg szél. A nyugágyat
még kitesszük a kertbe,

s ha már beleültünk,
olvasás helyett inkább
csukott szemmel
megbámuljuk a napot.

Mert ott, az utca fönti
végén hófölleg tornyosul,
és láncaikat rángatják
a kutyák. Vezényszavakat
hallani és kihangosított
csaholást. Gyorsan sötétedik,
a félelem ráfagy az útra.
És egyre hangosabb
a csizma-csattogás.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük