Nászta Katalin versei

kövekbe akad

még a vers is megbicsaklik
jó ez vajon?
vagy simán kellene zuhognia
mint esővíz az ereszbe
folyóban a folyó, patakban a patak
ami köveken is vágtat, ha lejt a meder
fárad-e vajon a víz, ha folyó vagy tenger
oly szép nekünk tetsző hasonlatokat
tudunk generálni
de a folyó s a patak nem törődik ezzel
hát megbicsaklik a vers
ha kövekbe akad
mennyivel inkább roskad a térd
ha a gerinc elfárad
görnyed a test s mint zuhatag
száll alá benne a lélek

*
Jobb mindennél

zene nélkül mit érek én
szól a dal
színház nélkül diétás a lét
dalolhatnám
de megcáfoltak
nélküle is lehet
hosszan s békésen élni
ha nincs izgalom
unalom vet fel a színház helyett

valamit mindig keres magának az ember
ha mást nem, kocsmai ricsajt
vagy – mikor milyen műfajra szottyan kedve –
perpatvart a szomszéddal
testvérháborút
piaci tereferét
szűkösebb időkben elő vehet
másvilági meséket

perpatvarok elülnek, kiürül a piac
lemegy a függöny, a színház bezár
leszáll az éj s a mesék megszólalnak
egyet találtam amelyik a többinél többet ér
elém került, hunyt szemem felnyitotta
az övé volt a legszebb, tiszta-kék
a valóságnál igazabb
benne a világ összes színe fénylett
és úgy volt tüzes, hogy nem égetett
csak átvilágított s beszélt, beszélt
mindennél tisztább maradt

hallgattam, mint anyját-apját
önfeledten a gyermek

*Első közlés

1 hozzászólás

  1. Igen ,ez a Színház hiánya,mélyen igen /,vagy elismerjük vagy nem,/-a fajdálom akkor is időről ,időre beléd mar.Gratulálok nagyon szép vers!!!!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük