Sitku Róbert: Ima

Ne hagyj magamra önmagammal.
Mert szeretni akar – és akár
egy kavicsot is ékkőnek lát,
ha a homokban arra talál.

Ne hagyj magamra a szívemmel.
A mellkasomban van a helye;
s hogy annyiszor dobbant semmiért,
ő nem bánta – s hányszor halt bele.

Ne hagyj magamra a tudattal,
mi keres és kutat, de nem lel;
de abbahagyni meg nem tudja,
mert hihetetlen, hogy egy ember.

Ne hagyj magamra önmagammal,
ha magadra hagytalak bennem –
de te válaszd ki a súlyokat,
miket nekem kell felemelnem.

*Első közlés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük