Windisch József: Miből van a por?

Ötödik osztályos voltam. Késő ősz volt, a levelek többsége már búcsút intve társainak avarrá szenderült. Az osztályterem a második emeleten volt, ablak melletti padomból a külvilágba révedve rendre nagyszerű megfigyeléseket végezhettem. Aznap a megritkult lombú fákon civakodó mátyásmadarak, és kedvenceim, a gallyak, levelek különös együttállásából kirajzolódó figurák csalták el gondolataimat a környezetismeret óra felszínformákat és kőzeteket taglaló krétaszagú unalmától. Még most is emlékszem a kalapos nő és az őt soha el nem érő tigris faágsziluettjére. A hölgy kalapja és a tigris mancsa egy ütemre ringatózott, s én napok óta figyeltem, a szellő hátán hogyan bontakozik ki incselkedő táncuk. Ebbe reccsent bele az általa következetesen kakasülőnek nevezett tanári asztalról fölemelkedve a múmiaszerű tanárnő dohányfüsttől rekedt férfihangja, miközben sárga mutatóujját rám szegezte. „Windisch, álljon föl! Miből van a por?!” A beállt csöndben dobhártyámat karistolva visszhangzott agyamban a büntetőkérdés, amire nyilvánvalóan csak az tudhatta a helyes választ, aki odafigyelt. „Másodszor kérdezem, miből van a por?!” Könyörtelen pillantásából tudtam, addig nem tágít, amíg nem válaszolok. Valaki leejtette a ceruzáját, de nem mozdult senki. Füleim szinte izzottak, és pontosan tudtam, nem ezt akarná hallani, amikor kinyögtem: „Szöszmöszből.” A csönd besűrűsödött körülöttem, de már csak egy pillanatig tartott, éppen egy gúnyos szemvillantásig, majd ellenségem, a szikár, magas tanárnő karmesterszerű intésére kitört a nevetés. Hozzám többet nem szólt, hanem fölszólította Szilvit. Szilvi tudta, hogy a por löszből és homokból van, én pedig megsemmisülten visszaültem. Csak nagy sokára mertem lopva kilesni az ablakon, de a tigris és a kalapos nő szertefoszlottak. Soha többé nem sikerült őket felfedeznem.
Ma már tudom, hogy aznap nekem volt igazam. A por szöszmöszből van. És egy kicsit az emlékeinkből.

*Első közlés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük