Kurczina Mónika haikui

Rajtam felejtett
tekinteted viselem
hűvös napokon

*

Torkunkon rekedt
kimondatlan szavaink
hangot keresnek

*

Nyári románcunk
eldobott csikk az éjben
még épp pislákol

*

Majd belehaltam –
de muszáj volt úgy tennem
mintha még élnék

*

Elhagytam régi
önmagamat – hogy az új
megtalálhasson

*

Harcba szállnék én
az őszinteség mellett –
de ő-szinte nincs

*

Lezongoráztuk
minden hangnemben egymást –
néhol hamisan

*

Fiamra nézek
s rám mért kínjaimért is –
hálát rebegek

*

Ha lövésed sincs
célzásod mit roncsol szét –
légy te céltábla

 

*Első közlés

Veress Tamás – Stevan Kovacs TICKMAYER

1 hozzászólás

  1. Gyönyörűek,zseniálisak a haikuid kedves Mónika! Nagyon köszönöm!
    Mindig öröm olvasni téged!

Comments are closed.