Márkus László: Transzplantált gondolatok

Korhadt fa törzsén
mellém telepszik a csönd.
Bőszen hallgatunk.

*

Nyoszolyám hideg,
– hiába izzik testem
emésztő vágyban.

*

Ha minden célod
elveszted, mit sem tehetsz.
Tetszhalott vagy már.

*

Az élet csalfa
kokott, ám tudd, a halál
sosem csapodár.

*

Vágyakból kreált
ábránddal hál a költő,
vánkosa kopott.

*

Hiába mosod
napjában százszor, lelked
nem fehéredik.

*

Ha nem táplálod,
tüzed kialszik, lelked
sötétbe borul.

*Első közlés

5 hozzászólás

  1. Szeretettel olvaslak és gratulálok itt is, Kedves László!

  2. Köszönöm a kitüntető figyelmet, kedves István!

  3. Kedves Gábor!
    Köszönöm megtisztelő véleményedet!

  4. Hello kedves Laszlo! Gratulalok örömmel olvastam remek haiku-id

  5. Érzelemdús vetselés.Határozott,és mindíg megújjuló lélekre vall.Gratulálok!

Comments are closed.