Mikus Vilmos / T. Morin: LI. Levél

Redő vagy fénytelen arcomon,
Egy mosolygós, néma ránc.
Szerelmes illatod hordozom,
Tested még megbabonáz.
Remegő, vézna ujjamon
Már gyűrűk sincsenek
(Nem bírják el), de a lelkem
Az játékos kisgyerek.
Kórházi ágyamon fekve
Csak infúziót iszom.
Isten, ha megjelenne,
Nevetnék rajta, bizony.
Ha ördögöm látogatna,
Nem zavarnám el …
Sakk parti, kártya, vagy szajha
Már régen nem érdekel.
Angyalom imád és gyűlöl
Egyszerre, hogy itt vagyok.
Szállj fel! Szabad vagy, nem látod!?
De erre én mit mondhatok?

Szép lassan itt elsorvadok …

*Első közlés