Szürkén hallgató ég alatt madarak repülnek alacsonyan, szétszóródott dalokat keresnek forgó kerekek nyomaiban. Múlik minden, és születik újra, felsír a gyermek ott is, ahol a fények csak a házak falát kényszerítik térdre. A hangzavar ürességében keresni indulnak, menekülő erdők sűrűjében, haldokló óceánok hullámai, csukott szemhéjak rebbenései, a teremtés végtelen lepleTovább…

Fényképek Arcok, arcaid, arcai azoknak kiket szeretsz, vagy valaha szerettél. Arcai ismeretleneknek, őket is szerette valamikor valaki. Arcok a rabul ejtett időben. Arcok ideje, mely megállt örökre. Várnak albumok lapjain simulva. Várnak fedeles dobozokban. Várnak ki nem húzott régi fiókokban. Várnak poros padlások pókhálós polcain. Néznek rád sírva vagy nevetve.Tovább…

régóta tartottam a villámlástól először Visegrádon szakadt szét a gyerekkor fölött a dörgést zápor kísérte az eső ezüstös nemesacél a fényjáték erejét a szomszédos hegyek visszhangozták remegett az ablakkeret kövéren esett le minden csepp de elkeskenyedett a föld közelében nyelték el őket a sártölcsérek és később is hányszor szinte márTovább…

Csataterek Harcos! Engedd le az íjat! Bár annyi féreg van itt… Ki velük harcol elveszti tiszta látomásait. A Napot kell, hogy megcélozd, nem az árnyék-hadakat; nem is értik, elhazudják minden egyes szavadat- s hogy rájuk célzol, mit sem ér; ők olyan hajlékonyak, hogy harag barázdálja fel a tiszta homlokodat. Harcos!Tovább…