Vándor Andrea könyve a híres „csodadoktorról” Az ember emléke él, amíg az utódok ápolják, őrzik – ezzel a közhelyszerűnek tűnő felütéssel indítom Vándor Andrea kis kötetéről szóló recenziómat, megtoldva azzal, hogy a nemes tartalom színvonalas megjelenítése nem engedi unalomba fulladni az olvasmányt. Mert a békéscsabai újságírónő olyan minőségű anyagot tettTovább…

APÁM mindig befelé szeretne utazni, a távolság most a saját farkába harap, majd rátekeredik apámra, miközben épp a karosszékében ül és arról álmodozik, hogy milyen jó is volna még egyszer megöregedni, hatalmas szélcsend van a szobában, míg kinn hullanak a hálás levelek a rózsafáról, beborítva kertet, udvart, helyet találva aTovább…

halálosan unom már ezt a felolvasást jó ideje ülünk ebben a rezzenéstelen könyvtárban és még csak ott tartasz hogy a nagymamád micsoda költő volt huszonheten hallgatunk egy huszonöt tagú csoport azt hitte az álomfejtésről lesz ma itt előadás elnézték a dátumot becsületből maradtak már épp kezdődött és a könyvtáros hölgyTovább…

Hajnal Éva nyomán léteznek öreg ványadt cukrosbácsik szakállukban pörköltillatot cipelnek zsebükben meglepő módon cukorkát és nyáron ha elfoglaltak a tücskök helyettük ők ciripelnek feslett felhőid felhőhíd alatt lakott a költő aki cukorbeteg volt szegény ezért nem mehetett át a hídon a cukrászdába Ványa bácsi kiült a ház előtti padra SzokolTovább…

Amikor az autópályán minden látható előzmény nélkül keresztbe fordult előtte a kamion, P. tudta, mi a dolga. Igazából az ezzel egyidőben a kocsi szellőzőrendszerén keresztül beszűrődő fanyar istállószag, és a felhők közül kibukkanó majdnem telihold voltak azok, amelyek megerősítették a már percek óta érlelődő szándékot. P. egy határozott fékezéssel aTovább…

Tükör Egymás tükrei vagyunk.És ez nem hiába van így.Nem véletlenül nézünkezekbe a tükrökbe,a másik emberbe;nem hiába a gondolatai,az érzései. Pedig vannak csalóka,torz tükrök is –de őket az érzéseinkmutatják meg,hogy kerüljük el inkább. Ám a többi tükör,a szükségszerűek,azok mesélő tükrök;és amit azokban látunk,azt vagy kibírjukvagy messzire futunkelőlük;és a tükörnek hiábamondjuk,hogy ezTovább…

Rovancs A jós csak teszi a szépet, kártyámba hiába les, arcomon virít az élet, nem szép, de karakteres. Mennyi út, hányféle jellem, számtalan ördöglakat, s mindegyik, mi fejthetetlen: kapszula nyelvem alatt. A minden, az kerül sokba, a semmi csak jár vele, mi minden lehettem volna és nem lettem semmi se.Tovább…

Miért is? Miért is kéne sírva menni miért is kéne sírba tenni álmainkat, vágyainkat miért is kéne elfeledni? Miért is nézünk csillagokra miért is vágyunk oly magosra? Szétszakítva, szerte hullva lettünk egymás titka-foglya. Miért kísért a múltnak pokla áldozatról áldozóra? Ölelésnyi közelségre életünkből nem futotta. Miért is várjunk holtomiglan miértTovább…

Titok Amit magam elől elrejtek, ráncot vet rám, lüktető egymásuránja érfalaimon koccan, s dobogó kínnyalábja két karomba vágtázik. Ha titkom átüt rajtam, ferde tekintettek űznek, s mikor tükörbe nézek egy könnyekbe fúlt arcot látok, és azt mondom: nem, ez nem én vagyok. Meg se moccanok, miközben minden más rohan. EgyedülTovább…

Íme vagyok Ha most néznék szemébe a Végnek, mondaná: Ezek a szemek égnek, és látom benne élt negyven éved. Mint vízben a nap: rétre csillanok. Fényemben él mindaz, mi gyönyörű, melyeknek talán Isten is örül. Szétszórt és megtalált szerelmek, felvállalt rabságaim szabadon. Árnyaimat magam mögé csapom. Volt mi volt, hagyom.Tovább…