Bak Rita versei

Az ég egy markológép…

Egy város a szélben
A tetőn kereszt inog
minden olyan tárgyilagos,
hisz megmondták
a kéményseprők is-
Nem lesz baj.
Emlékszem ezekre az utcákra,
vérvörös párnákkal
borították be őket,
hogy minden biztonságos legyen.
A kereszt lezuhan,
védik a párnák
és mégis-
Egy férfi
denevérmaszkban
bort szürcsöl a kocsmában
Ha felnéz
az égre-
Látja:
az ég egy
markológép.
Hatalmas lapátfejébe
belefér
a világ.

*

Menekülőben

Kis és nagy gondok
morzsálódnak zsebemből ,
elhagyatottságom narancsillatú
és honvágyam van
más gondok után.
Sikolyomra
válasz:
Gondolattalanul elégedett
kinyilatkoztatás.

*

Te vagy

Eperszemek
vörös hús és
barna cseppek vagy,
az ég vagy,
csiga vagy
a leveleken,
a nedves élet szaga vagy,
hernyó vagy,
aki vedeli
a levél szélén
gömbként csillogó
esőcseppet,
minden te vagy
és mindenhol te leszel
egyre több
és egyre kevesebb
egyre kevésbé megfogható
ahol ott maradsz.

*Első közlés