Ludwig Bechstein: Ankunft So sind die Fernen überschritten, Die langen Meilen hinter mir; Das bittre Leid, es ist erlitten, Und wieder nahe bin ich dir. Mich trug der Sehnsucht Adlerflügel Weit, weit voran dem säum’gen Roß, Bis unter’m Burgruinenhügel Ich dich in meine Arme schloß. Der Himmel glüht in sanfterTovább…

Amikor belépek a kapun, látszik, hogy megismer, azokat is, akik mögöttem jönnek. Az idegent, is, aki nem családtag, de autóval lehozott. Lehozott, hogy még egyszer lássuk a mamát. Kilencvennégy éves valami kürtőfélét, talán tölcsért tart a füléhez, megismeri hangokat. Talán a kertkapu nyikorgását hallotta volna meg? Vagy árnyékok futottak átTovább…

(Parafrázis Márkus László versére) fényre éhesek fogózó kacsukat vesztett tőkék ezer tanyát felszántott buja rögöt fest a monokróm tél nem jósol semmit de mindent elborít amíg fehér a hó nem látszik a mindennapok szennye lehet-e a béke látszata halott a kútnál élővizet merít egy lélek * Márkus László Téli napTovább…

a fehér vásznakat ha marná a rozsda vagy kalózok vére festené pirosra színes pillangók az Isten Vize felett hánykolódik lebeg céltalan lebegtet haladnak hajóink parttól távolodnak embert feszítenek hajlott árbocokra partok távolodnak kötél meg se kötne a jövő kikötője a múlt mindössze csalóka a mély ég alatta a kék vízTovább…

Miközben átkocsizott velem a fél országon, összesúgtak a bakon.   Az erténénél divatba jött a csapatépítő tréning. A Humánpolitikai és előzménykutató főosztály egyre sűrűbben szervezi, amióta süllyed a hajó. Persze, ahelyett, hogy dolgoznánk, mindig értekezünk. A callcenteren kívül mindenki itt van és zakóban, nyakkendőben és farmergatyában kellett megjelenni. Békaügetésben érkeztünk. AzTovább…