kitalálnálak hogyha nem lennél, fogadóórát kérnék Istennél, bár nem állnék be a körmenetbe, veled ragyogna bennem az este, szemed keresném minden parázsban, meglelnélek majd a hallgatásban, neked adnám ami megmelenget, húznék fénnyel köréd sziluettet, várnálak estig üres tereken, szívvonalam ott ülne kezeden, ott lobognál minden kis szál gyufán, téged álmodnaTovább…

ismerlek lenyűgöz a napfelkelte sugara az ablakodon az esti ég hamufénye a vizesen csillogó járdák az éjszakai sikátoron ismerlek tányérod asztalodon kezed által valósággá tett porcelán edény benne az étel vizuális költemény ismerlek múltadat nap mint nap sejtjeidben érzed ura vagy már sok régi rémnek lobogó ingedben vágsz neki aTovább…