“Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi.” /Sartre/   A hetvenes évek végén, másodéves főiskolás koromban, két szemeszteren át tanultam filozófiát Koch József tanár úrnál, aki már kezdetben  másnak  mutatkozott,  mint  kollégája, Hajdú  elvtárs,  a  marxista  ördögűző.  Kochról akkoriban  csak  annyit  lehetett  tudni,  hogy németszakos tanár, és kizárólag csakTovább…

– Drága Feleségem – írta a hadifogoly. Minden levelében ez volt a megszólítás. Tudta, hogy a munkájáról nem írhat. Ezért többnyire így folytatta: – Nagyon hiányzol! Volt, amikor az írta még utána: – Remélem, hamarosan vége lesz a háborúnak és újból láthatlak. Bemutatta a levelet, itt nem pecsételte le aTovább…

lett a földrajztanár új mániája. Korábban megelégedett azzal, hogy tudjuk minden ország fővárosát, államformáját, népességét, területét, éghajlatát és hivatalos nyelvét. A legmélyebb álmunkból felkeltve is. Azt mondta, ez a belépő szint, aki nem tudja, megbukik. Minden órán kipécézett magának öt diákot, akiket egymás után szólított fel. Ilyenkor gyorsan fel kellettTovább…

Már három egész hattized napja próbálom összerakni ezt a kurva pelenkázót. Nem jó, de nem is tragikus. Megropogtatom a hátam. Saci csak holnap jön haza, addig befejezem. Az ajtók nem záródnak. Hiába állítgatom azokat a rohadt zsanérokat úgy, ahogy meg van írva, akad. Vagy épp, hogy nem ér össze. GyűlölömTovább…

Koromsötét van. Megpróbálok felülni, de beleverem a fejem valamibe. Tapogatózom, lécek vannak a fejem felett, érzem, ahogy egy szálka belemegy az ujjamba, elkapom a kezem, felszisszenek. Oldalt is lécekbe ütközöm. Megmozdulok, mire éles fájdalom hasít az oldalamba. Egyre gyorsabban ver a szívem, olyan mintha a torkomban dobogna. Kiabálni kezdek, újabbTovább…

/ Mese – részlet / A nyárfa úgy gondolta, ideje lenne felébredni mély álmából. Lassan levelet kell bontani, helyet adni a madaraknak. Hitte, hogy visszatér hozzá Verbi a kis veréb, s újra hangos és vidám lesz az udvar. Megint átélnek sok csodát, mint tavaly, mikor néhány hetet itt töltött velük.Tovább…

– Hogy gondolja, hogy LRH kezdetű rendszámmal akarja rámsózni ezt az autót? Nem tudta, hogy a szavaknak hatalma van? Ez például annak a rövidítése, hogy „lerohad”. Ilyen autóval épeszű ember a városból sem merne kihajtani. – Ne vicceljen, ezek csak betűk. Sorban adja ki a hatóság, épp ennél a szériánálTovább…

Észrevétlenül érkezett a szorongás, hirtelen ott termett a gyomra körül és a szokásos körjáratba fogott. Ismerősként üdvözölte, de a szokásos émelygésről most nem akart tudomást venni. Élete első önálló kiállításán nem lehet rosszul. Elátkozta magát, amiért engedett a felkérésnek. Nem vagyok művész, nem vagyok művész, hajtogatta magában konokul, pedig legalábbTovább…

Elege lett a világjárásból? Úgy döntött, mégiscsak visszatér a mi békés városunkba, kedves Franz?  – nézett rá mosolyogva a főhadnagy. És ő szemeit lesütve állt a szoba közepén, illő távolságban a hatalmas faragott asztaltól, amire a főhadnagy kitárt karokkal, két kézzel támaszkodott. De így is látta: abban a mosolyban nemTovább…

(szülinapi mese) Egyszer van, hol nem van, van egyszer egy Kerek Világ Iskola. Ez az iskola épp a Kerek Erdő legközepén áll, egy nagyon szép réten. Nem jó, ez így túl közhelyes… Az igazság az, hogy a Kerek Világ Iskola a Nagy Sötét És Meglehetősen Amorf erdő közepén áll. EzTovább…