van hogy szikrát szór a szemedbe aztán fájdalmas görcsökben elakasztja a felindulást ha szelídülnél az áradó vizeidet felduzzasztja játszik veled merre menjek ha nincs kiút sem a gyűlöletnek sem a szeretetnek lehetnék követ tépő gyopár sárga vagy fehér a magasokon vagy porhó bárhol ami elszáll a kő egyikre se hatTovább…

Vila d’Arcos északon van, kicsit keletre a hegyek között. Vidéki kisváros. A hatalmas katedrális, körülötte kikövezett utakkal, mint valami hajó az örökkévaló vizeken. A házak régiek – nemesek, s egyszersmind szegények -, pontos arányokat mutatnak föl a lépcsőfokoktól az ablaktáblákig, a veranda párkánytól a vakolatlan gránitfal felületig; csak a griff-Tovább…

nem hittem volna hogy továbbtolja valaki a mutatót kéken állt a víz a gáz még a villany is, és én is. először játéknak hittem beugrottak a klisék végül is a kék nem önmagában él nem kell megijedni valami csak átszínezi hiszen a kék előnye hogy más szín által él. deTovább…

A szőke lány egy álomban egyszer csak fölbukkant a tengerből már majdnem fuldokolt és nem volt világos hogy mennyit áldoz majd rá hogy fönnmaradjon illúziótlan volt mint az orvosok aki azelőtt ő is volt nem lepődött meg mikor a parton meglátta a fiút aki valahogy nem süllyedt el pedig előtteTovább…

hát igen a téma súlyosabb mint a gondolat ez nem vitás tétje van nem sugdos a füledbe nem old föl és nem világít rá semmire nem fényből van masszív anyag és rettenetesen makacs kiüt minden gondolatot nem akar rávenni semmire még arra sem hogy megfogalmazd neki jó ha homályban vanTovább…

amit mondok nem kellemes nem érdekel az őszinte szó sem az enyém sem a másé nem kell csipesz a függöny magától is mindent észrevesz de ha félsz tőle kövesd Perseust iktass közbe egy tükröt abban nem te vagy hanem közvetlenül a szörny ami behálózza a szavakat. ha kiiktatod, ahogy aTovább…

verses álom hajnalban arra ébredtem hogy hangosan nevetek három fehér medve volt a színen egy nagy és két kicsi nyers húst adtam nekik a kicsiknek nagy húsos csontot a nagynak egy pici falatot a kölykök ügyesen ettek majdnem kecsesen mind a ketten a hátsó lábukon ültek a nagy négy lábonTovább…

medveágyon medveágyon süpped a szó csikorgó  derű vagy ború nekem egyre megy megvagyok magamnak elvégre tudom mit akartam mondani és nem adom át magam a hangnak visszaél önmagával szivárvány színben tüntet fel pedig  éjkék vagyok fent és lent dér játszik a homlokomon bármilyen szín álmodhat bennem minek tenném ki aTovább…

kétségtelen viszonylagos viszonylatok tetten érnek incselkedő legeknek tesznek föl tétnek hol az egyik hol a másik veszti el a hitet bennem két szék között a pad alatt hirtelen mindegyiket elvetem nem kérdezek nem állítok kínosan világos talajon állok nem mozdulok szilvakék összefüggés rajzolódik apránként körém  *   Más Aki engemTovább…