(szülinapi mese) Egyszer van, hol nem van, van egyszer egy Kerek Világ Iskola. Ez az iskola épp a Kerek Erdő legközepén áll, egy nagyon szép réten. Nem jó, ez így túl közhelyes… Az igazság az, hogy a Kerek Világ Iskola a Nagy Sötét És Meglehetősen Amorf erdő közepén áll. EzTovább…

(Monológ 10056-ból) Néha annyira idegesítő ez az intergalaktikus közösségi oldal, hogy elmondani se tudom. Hogy némely androidnak mennyi felesleges szabadideje van! Egyesek teljes öt másodpercet is fent lógnak naponta. Ami engem illet, nekem elegendő csupán két mikromásodperc arra, hogy megnézzem a legújabb posztokat. Mert – kérdem én – mit láthatTovább…

Egy különösen nehéz nap után, amikor a munkahelyemről buszoztam haza, arra gondoltam, hogy hála a tudományos fejlődésnek, mennyivel kényelmesebben fogunk élni a jövőben, mint ma. A nehezebb munkákat robotok végzik, gyorsabb lesz a közlekedés, az emberiség jelentős hányada otthon fog dolgozni. Rengeteg szabadidőnk lesz, és még csak hírből se fogjukTovább…

Mi történt az éjjel itt, hogy minden ilyen sárga? Honnan jött a sok virág az aranyeső ágra? Egy tündér sétált erre, hogy kiszínezzen mindent? Csillagból hullt aranyport láthatunk most itt lent? De szerintem az történt, hogy jött egy könnyű szellő, s a kertet megáztatta egy aranyeső-felhő. Forrás: Hetedhéthatár © NémethTovább…

Egy írónak a felolvasóestje előtt akadnak furcsa álmai. Én például egyszer azt álmodtam, hogy egyik este a belvárosban sétáltam, amikor egy kapualjból elém ugrott egy nagydarab, kopasz fickó és azt mondta: – Hé, te! – Jó estét – mondtam udvariasan, mert nem akartam tegeződni vele. – Semmi jó estét, értve?!Tovább…

Marika néni egy ideje gondosan figyelte a szomszédjait: fiatal pár, a férj elektroműszerész, anyuka pedagógus, két gyerek, két macska, egy kutya. Az esetleg lakásban tartott állatokról nem szerzett tudomást, ennek ellenére vérmes reménységet táplált: talán tartanak egy papagájt is. És ha már papagáj… Marika néni azt is észrevette, hogy rendszeresenTovább…

A Mikulás háza messze az emberektől, a réteken és a havas fenyőkön túl, egészen fent a hegy csúcsán épült, ahol csak az állatok jártak. Nagy élet volt ebben a házban: rengeteg manó sürgött-forgott a labirintusszerű folyosókon és a műhelyekben, mert itt egész évben arra készültek, hogy decemberben felpattanhasson a szánjáraTovább…

Minden nyolcéves kislány kutyát szeretne. A mi Dorinánknál ez a kutyaláz tavaly ősszel kezdődött, amikor Aliz – az egyik osztálytársa – meghívta őt a szülinapi partijára. Gáborékat – a szülőket – már régről ismertük, óvodába is együtt járt a két lány, így ez volt az első olyan alkalom, amikor aTovább…

Csitt! Ne olyan hangosan! Nem szeretném, ha egyesek megtudnák, hogy erre járok. Nem, nem egy elfuserált bagoly vagyok. Bizonyára csodálkozol, hogy hollóként éjszaka settenkedek itt, mi?! A helyzet az, hogy illegalitásban vagyok. Csitt! Köröznek, és nagyon kérlek, ne lődd le azt a poént, hogy „komámasszony, hol a holló”! Hogy-hogy miértTovább…

Tékozlás Fényfestést rendez a hajnal szobám falán, de én átalszom.   Reklám Óriásplakát tócsában: minden mosoly lefelé görbül.   Vihar után Felhőrésen át süt a nap. Ránk vetül most Isten fejgépe.   Noktürn Előtted a tó. Feletted az ég. Benned a mélység csendje.   Tavi látomás Az ezüsthíd egy „I”Tovább…