Zöld diók gyöngyként koppannak csendben, lábam alatt, mint puha zsenília szőnyeg simogat selymes, zöld füved. Szétszórt sárga pomponok hajlonganak kezem felé az eső illatában, nélküled a nap már csak pislog lila felhő mögött. Érzem szemed, szíved, hajad s a cementlépcsőn ülve látom: arcod esőcseppekbe öltözött. Esthajnal csillag int a játszóTovább…

Az első ünnep nélküled Nem tudtuk, hogy az utolsó telünkre készülünk lázasan olyan káosz volt, az első hó már elolvadt, csizmám sárosan caplatott hozzád, és morogtam magamban miért kellett ünnepre elvinned dédunokádat, rogytam fáradtan össze, más süthetne karácsonyi fahéjast, mákost diósat,de megoldom,a sok ajándék a komódon rám vár, most csomagoljak,Tovább…

darabka belőled nézem a tengert reggel szabad-kék fodrok tánca lelkem sok sztenderd heggel roncsolt álmok románca nézem a tengert éjjel olaj-kék bársony tükre csiklandva szedne széjjel s összerakna örökre * tegnap után jeges lelkem olvadt cseppenként beléd kevés volt az éter,mindent éreztem szívemet szavanként terítettem eléd fájdalmad átélve ,én isTovább…

Urbancsek Márta : Mi volt az első reagálásod, amikor megtudtad, hogy díjazott leszel? Novák Imre : Nagyon örültem, ez természetes, az igazán tisztességes szándéktól vezérelt szakmai elismeréseket meg kell becsülni. Büszke vagyok, hogy egy ilyen sok szerzőt foglalkoztató lap engem választott, és nekem ítélte a publicisztikai díját. UM: Kezdjük egyTovább…

egy kottában …   koffein illatú reggel kritikán aluli fények keverednek a színekkel tompák,de mind az enyémek   holnapom áhítom ,mint a szanaszét dolgok a rendet glédába hajtogatom majd a jövőt ígérő trendet   emléked gömbölyűségét préselném kockafejembe szerelmed egyterűségét szikráznám a végtelenbe   ölelve ölednek titkán minden napomat hűenTovább…