ÉBREDÉS villansz fulladok kinek borzoltad bokrod édes munkára forr a levegő elfelejtett virtusok perdülnek táncra hogy valóság vagy számos idegem érzi zsong és hisztizik ám kakas rikolt hajnalodik és minden álmom kialszik – * ÁLTATÓDAL fejem még helyén talpazatomon jelzés homo sapiens mégsem kiáltok bár lelkemben vergődnek igazságaim univerzumom legutolsóTovább…

Erdő mélye, lelkem bugyra – Kölyökként elbújva lestem A sötétlő mozdulatlant, Hozzám beszélt a csönd bokra. Anyám hold, apám elfogyott, Elfagyott, fénysötét csillag Fölöttem lóg, Isten közel, Sűrű gömb a legbelső mag. Szavak böjtje, imamalom Duruzsol, míg ürül a tér, Követi s marad a helyén. Várhatsz rám, megyek utánad. *ElsőTovább…

A tested és a szellemed, loholva űződ, kergeted, kezdettől sakkozik veled, s hogy ne szegje a kedvedet, szemernyi előnyt ad neked, még hitetlen is kedveled, ha elfutsz, utánad ered, ő alakítja jellemed, olyan, mint szón az ékezet, mert vezeti értelmedet, és kijelöli a helyed, ismer, s te mégse ismered, ésTovább…

jókívánság egy korcsolya születésnapján isten élezzen sokáig * gondoltunk egyet azt gondoltuk hogy begomboltuk pedig cipzáros * értesítés örömmel értesítjük hogy bánat éri * az élet értelme az élet értelmét kerestem megtaláltam az élet éttermét de éppen szünnap volt * új ismerős nem köszönöm nem nem üdvözlöm új és mégTovább…

Az utóbbi időben már szinte csak megszokásból járok a filmklubba. Az Auróra art moziról van szó. Kezdem azzal, hogy minden rendben ment addig, amíg dr. Ledermann vezette a klubot, akinek neve, egy könyve nyomán, a nyolvanas években vált országos hírűvé. A pszichoterápia és a belső szabadság megszületése c. művét maTovább…

Átváltozás Felszáll a tollaslabda, borzas tollpihe, siklik a fényes napba. * Vonat a tengerparton Nincs több menetrend, a sínek a messzeségbe futnak. Futok a tengerparton, Isten búvárként emelkedik ki a habokból, homlokán lámpa pulzál. Rettentő hideg a tenger. Futok a tengerparton, a melankólia bajnoka vagyok, célba érek, bemutatkozom én vagyok.Tovább…

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmákTovább…

nem zümmög a légy a holnap hálószobájában abbamarad az évek újrahasznosított papírzörgése az asszony hamarosan megkísérli átállítani életkorának napóráját rokonságát megtartja a tárgyakkal elfeledett fogalmakat szótároz erőt merít eljövendő napok csalárd ígéretéből körbeveszi a cáfolhatatlan hit hogy a szavakon túl is létezik lehajtott fejjel jár akár az idegenek élete csupánTovább…

Csillagakolban alszik a város. Holdpásztor virraszt nyája felett. Subáját fázva mellére húzza. Hideg szél hajtja a fellegeket. Ölmeleg ágyban szunnyad a jóság. Gyertya világa magába mereng. Messzi hegyekre gondol a fácska. Dundi kalácsok illata leng. Forrás: Birtalan Ferenc honlapja

Meg kell tanulnom, hogy kevéssel tettél kisebbé magadnál. Mégis így aprón, nem tudom felérni végtelen nagyságod és azt sem, hogy fejemen koronám nem a halál. Utam nem siralom, oltalmam nem a kopasz meddő fák. Ha hozzád mérem magam, nem semmisülök meg, minden szavad lélegeztet, szárnyad életben tart. Itt hiszem el,Tovább…