Dudás Sándor versei

Hajnali köszöntő

Ablakhomályban fénycsibék
kaparásznak árnyakat.
Nőnek gyorsan – kukorékol
máris kinn a virradat!

Tündöklik a hajnal. Tisztán
ömlik fény és nyugalom.
Fecskevillám cikáz. Szellő
terít virágillatot.

Fél éjszaka langyos eső
esett, friss a levegő.
Kedvem, mint kiteregetett,
szélfújt ruhák, lebegő.

Dagadozó kedélyemnek,
fény királya, légy tanú!
A jelenlét örömével
köszöntöm szülőfalum.

*

Naponta újulunk

A fészerben a semmi
tekeri drótszamaram.
Nem féltem. Erős váz.
Implantált alkatrészek.
Mennyi távolságot,
évet, átizzadt atlétát,
felgyorsult szívverést
átgurultunk! Az utak
emléktelenültek.
Tizennégy éves voltam
amikor kaptam.
Sok szétszerelés,
tisztítás, zsírozás,
defektragasztás után,
ízületeim is elérte
nyikorgása. Ettől még
naponta próbáljuk
az utat. Sokak
félreállnak előlünk,
azt hiszik nem
látjuk, amit ők:
a semmi közelít.

*

Csapongós

Naplót egy hétig írtam. Akkor jött a tv-szerelő.
Mit csináltam eközben, mi maradtak ki, ma már
ezen tűnődök a régi sorok felett. Őszibarackot

szedtem a kerti fáról, megmostam. Beleülök az
egyik barack magházába. Kényelmetlen. Bele-
harapok egy gyümölcs húsába. Íz, zamat. Melyik

bimbóból fejlődhetett egészséges gyümölccsé
a tavassal szemrevételezettek közül? Lehet, észre sem
vettem. Bejött a macska, kis tálban tej, lefetyel

pár kortyot, rám néz. Zöld a szeme. Napló nélkül
örökített emlékrajza egy másik macskának. Az élet
múltjáték. Kifekszem a diófa alá, erős illatú árnyéka

átjár, takar. Naplót egy hétig írtam. Mérem az időt.
Akármihez. Végtelen a csönd belső kiterjedése.
Nem csodálkozok. Minden szándék a fejben.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük