Kerecsényi Éva: Kész cirkusz

Égből kapod jegyed az élet cirkuszába,
lehetsz olykor te is manézsok királya,
állva ünnepel majd, s tapsol a közönség,
boldogan meghajolsz, tiéd a dicsőség.

Sokszor piros orrot ragasztasz magadnak,
könnyed mögül lesed, mások hogy kacagnak,
csetlesz-botlasz bénán, látod, ez kell nekik,
saját gyarlóságuk rögtön elfeledik.

Állatidomár jön, lehetsz az oroszlán,
ostor pattogásra ugrálhatsz szaporán,
szűk ketrecbe zárva kopnak el az évek,
szavannák királya képeslapon bélyeg,

Kötélen imbolyogsz, megremeg a lábad,
szédítő mélységtől leesik az állad,
egyet is hibázol, rögtön kőbe vésik,
ha kilógsz a sorból, egyből elítélik.

Féltékenyen lesik minden mozdulatod,
hogy másképp is lehet.. mint borsó a falon,
pocsolyában fürdesz, sovány csont ebéded,
ennyi volt az élet?…ezt már későn kérded.

*Első közlés

3 hozzászólás

  1. Először azt hittem egy szokásosan populáris Kerecsényi Éva vers, de a csattanó nagyon jól lett a végére időzítve! Gratulálok!

  2. Csodálatos versszakok, gyönyörű mondanivalója vagy ,szép vers!
    Gratulálok szeretettel! Melinda

    1. Köszönöm, Melinda! Nagyon kedves vagy!

Comments are closed.