Saitos Lajos versei

NEM VOLT IDŐNK

Midőn kerestük
egymás kezét
mi – földlakók

hirtelen hétmilliárdnyian
lettünk – – –

szeretni már
nem volt időnk…!

*

GYÁSZ

A harangszó sikoltva
hagyja el a harangot
egy falu talpig gyászban

kaszák lógnak
a diófaágon

most más-valaki arat
sarjú-életet…

*

KRÁTEREK

A katonák mielőtt még
bombáikat kioldanák
rajzolnak a levegőbe

kétszín-nyomásban
vörösben – feketében

képregény-szerű krátereke
megannyi apokalipszist.