A múlt – szerintem – olyan, mint egy hatalmas freskó, egy festmény, egy falikép. Amely előttünk van, de csak nézni tudjuk. Látjuk a színeket, a tájat, az alakokat, a lendületet és a csendéletet, a halott tájat is egyben. Amelyek már megtörténtek, megvoltak, elmúltak és ezeken már nem lehet változtatni. CsakTovább…