Kosztolányi félve élt. A félelem állandó lelki diszpozíciója volt életének. Úgy élt benne, mint kényelmes, szőnyeges polgári otthonában. Ha az önvizsgálódás tükrébe nézett, Esti Kornél mesterkélt grimaszai letisztultak arcáról. Mint később a rákot, úgy hordta magában a halált. Ettől félt, a rothadástól, az elmúlástól, a nyüvektől. Formalizmusát is félelme magyarázza.Tovább…