Tetovált mennyország kiürült mennyország lepke a vállamon, megpihen majd tova száll csapzott szárnyakon, mennék utána, de nehéz vagyok, hát kiszórok szememből pár sanda csillagot, kopognak a földön akár a lépteim, árnyékom csörömpöl, s megrogynak térdeim, mert tartozom Istennek néhány imával, ijedten mormolom őket ügyetlen számmal, remélem megbocsát, hogy örökké lázadok,Tovább…

Félelem Sirathatnál Kedves, gerincem hídját próbálják összetörni, azonos mondatok robbanó ütéseivel. Mindig annyit, mindig ugyanúgy, ahogy vízcseppekkel, értelmem mélyebb rétegeibe jutni. Maradék gondolatok ténferegnek agyamban, tehetetlen hullanak, átláthatatlanná tett megsemmisítésbe. Ha most mellettem lennél Kedves, összekulcsolt hitünkkel se juthatnánk át elfűrészelt pallókon. Vánkosom voltál, csak félelmem maradt. Kemény szögekkel hasítjákTovább…

Szóvarázs(lat) (három játék a szavakkal) életkópia mint velőüregekben a vörös csontvelő és lépesméz a kaptár rejtekén úgy érlelődik szívünkben a fény s ahogy a csermely a folyóhoz szalad és érleli a búzakalász az új magokat és lisztjéből nagyanyó kenyeret dagaszt úgy íródik a hosszú életregény készül a színes életkópia úgyTovább…

A NAP LENYUGSZIK A nap lenyugszik lágyan. Bolyongok éberen. A virrasztó magányban kis csillag jár velem. Szeme pillásan ég fenn, ragyogva néz felém, oly árva ott az égen, akár a földön én. Fordította: Fodor András * ŐSZI NAP Készülj, Uram. Nagy nyáridőd letelt. Napóráinkra jöjj el árnyvetőnek, s a mezőketTovább…

Csataterek Harcos! Engedd le az íjat! Bár annyi féreg van itt… Ki velük harcol elveszti tiszta látomásait. A Napot kell, hogy megcélozd, nem az árnyék-hadakat; nem is értik, elhazudják minden egyes szavadat- s hogy rájuk célzol, mit sem ér; ők olyan hajlékonyak, hogy harag barázdálja fel a tiszta homlokodat. Harcos!Tovább…